Bor, mámor, Lendva -ezt látni kell!

Ez a történet 2015. június 26-án kezdődik, mikor is az a remek lehetőség adódott, hogy akkor még a Barrique Borbár tulajdonosaként én vihettem a Balla Géza Pincészet borait Pákozdra a Szőlős Pákozd elnevezésű rendezvényre, ahová határon túli magyar borászokat hívtak egy jó kis találkozó keretében. Óriási izgalommal vártam az eseményt, hiszen egyrészt, az első kitelepülésünk volt, másrészt pedig olyan nevek fémjelezték ezt a rendezvényt, mint Maurer Oszkár, Cuk Lajos, Heit Pince, és még sokan mások.

A pénteki szakmai napon mindenféle közeli borászatokhoz cipeltek minket, ahol borkóstolókon vettünk részt.

Voltak jó, és kevésbé jó élményeink ezen a napon, és az igen hosszúra sikeredett nap végén azon kaptam magam, hogy igen jó társaságba keveredtem: Cuk Lajos, Heit Lóri és Heit Öcsibácsi. Aztán végül eljött az este is, ahol a vacsoránál is egy asztalhoz kerültünk, és amikor a vendég borászok borait kóstolhattuk végre (Tőle egy pezsgőt, amit mellesleg egy szekercével bontott fel), akkor úgy döntöttem, hogy jobban meg kell, hogy ismerjem Őt és a borait.

Secperc alatt összehoztuk a találkozót, csak közel egy évet kellett várni rá, de sikerült!

2016 pünkösd vasárnapján felkerekedtünk (sajnos motor helyett autóval, hála az időjárásnak), és elindultunk Lendvára. Most jöhetne, hogy mentünk mendegéltünk, de igazából csak 210 km Székesfehérvártól, úgyhogy nem egy megterhelő túra, viszont lehet menni a Balaton déli partján, vagy akár az északin is, autópályán, vagy vadregényes tájakon, autóval vagy motorral,… Szóval 3 óra múlva megérkeztünk, és egy gyönyörű helyen találtuk magunkat (mondjuk, a vidék nem egy 1,2-es Corsa barát táj a min. 10%-os emelkedőivel, de 1-es padlógázzal bárhová eljutunk)!

És mostantól csak szuperlatívuszokban tudnék írni, de azt gondolom, hogy hamar unalmassá válna az irományom, ha csak a csodálatos, gyönyörű és isteni szavak szinonimáit használnám az elkövetkezendőkben (beszéljenek helyettem a képek)… De azért egy-kettőt belecsempészek!

Tehát: adott egy varázslatos hely, egy kedves család, csodálatos borok, helyben termelt finomságok a vacsora asztalon, aperitifnek pezsgő, az este lezárásaként pedig a világ legjobb konyakja. Nem viccelek, tényleg!!!

Kedvenceink voltak:

• a ház asszonya által sütött perecek, melyeket forrón, a hűvös pincében a hideg borokhoz, és jéghideg pezsgőkhöz rágcsáltunk,
• a pezsgők, a Matija, amely egy rosé pezsgő, és az Erik, melynek alap bora a Pinot Blanc
• a Rajnai rizling, a Pinot Blanc, a Sauvignon Blanc, a Hadik vére, a Pinot Noir és a KONYAK
• a vacsora helyi finomságokból, vágott zsír, házi felvágottak és ismét az isteni perec
• a tökéletes vendéglátás

És aki egyéb kalandokra vágyik, annak ott van Lendva, illetve a Cuk Borháztól néhány-tíz méterre található kilátó, melynek tetejéről hazalátni!

Tehát menjetek Lendvára a Cuk Borházba, ha jót akartok inni, enni, szórakozni, kirándulni! http://www.hisa-vina-cuk.si